Levegős hőszivattyús fűtés

A hőszivattyúk alkalmazása egyáltalán nem új keletű, hiszen a klímaberendezések, hűtőszekrények, párátlanító berendezések is tulajdonképpen hőszivattyúk. A klímaberendezések esetében a beltér hőmérsékletét csökkentjük, a hőt a kinti levegő emészti fel. A hűtőszekrény esetében annak belsejét hűtjük eközben a hűtő mögött hő keletkezik. A medence fűtéséhez alkalmazott hőszivattyúk a külső levegőt hűtik, eközben a medencevizet melegítik. Ez a folyamat elektromos energia befektetést igényel, de a levegőből kinyert hőenergia sokszorosa a befektetett elektromos energiának. Az utóbbi évek energiaár változásoknak köszönhetően kijelenthetjük, hogy a medencék esetében a legolcsóbb fűtési energiát a hőszivattyúk képesek biztosítani. Medence fűtéshez széles teljesítmény tartományban kaphatóak levegős hőszivattyúk, amelyek a kinti levegő hőenergiáját képesek a medence fűtésére hasznosítani.

A levegős hőszivattyúk már meglévő medencékhez utólag is beépíthetők. Lehetőleg kültérre, kissé védett, de jól szellőző helyre célszerű telepíteni. Beltéri telepítés (pl. garázs) esetén fennáll a veszélye, hogy a helyiség levegőjét kellemetlenül túlhűti a készülék. A medence hőszivattyúk jellemzően "monoblokk" gépek, azaz a nincs kültéri és beltéri egység külön, hanem minden egybe van építve. A medencevizet közvetlenül kell átvezetnünk a berendezésen, tehát a medence gépházától nem célszerű távol telepíteni a készüléket.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy lehet-e kültéri medencét hőszivattyúval fűteni télen. Erre a válasz, hogy igen, de téli használat szempontjából vannak körülmények, amelyekre érdemes figyelmet fordítani. Az egyik fontos dolog, hogy téli körülmények között ugyanannyi villamosenergia befektetésével jóval kevesebb fűtési enrgiát képes szolgáltatni a berendezés. Ugyanakkor a medence hőigénye téli körülmények között többszöröse a nyári üzemnek. Ahhoz tehát, hogy télen is kellő hőenergiával lássuk el a medencét extrém módon túl kell méretezni a berendezést - 5-8-szor nagyobb teljesítményűnek kell lennie a berendezésnek ahhoz képest, mintha csak a szokásos évszakokban szeretnénk használni a medencét. A másik fontos dolog, hogy ezekben a gépekben a medencevíz vezetékek hőszigetelése mérsékelt. Addig nincs probléma, amíg fagyos időben is áramlik a csővezetékben a víz, azonban, ha bármilyen okból megszűnik az áramlás (pl. valamilyen meghibásodás, áramszünet, stb.) a csőben pangó víz néhány óra múltán megfagyhat és a csövekben, hőcserélőben képződő jég a berendezés károsodását okozhatja. Ezt problémát kiküszöbölhetjük azzal, ha nem "monoblock" hanem "split" készüléket telepítünk, ami egy különálló kültéri és beltéri egységből épül fel. Ebben az esetben a medencevíz nem hagyja el a gépházat, a kültéri fagyos levegővel nem tudnak érintkezni a medence csővezetékei.

Szintén gyakori kérdés, hogy beltéri medencék esetében mi a helyzet, amelyeket jellemzően egész évben használunk. Tulajdonképpen ugyanaz a válasz mint a kültéri medencék esetében, annyi különbséggel, hogy a beltéri medencék hőigénye egész évben egyenletes, az nem változik az évszakokkal, így téli üzemben sem kell extrém módon túlméretezni a fűtőberendezést.